Látszólag ugyanannyi fiú születik érzékenynek, mint leány, csakhogy az ember a saját kultúrája befolyása alá kerül. A kultúráknak igen határozott elképzelései vannak, hogyan kell viselkednie egy fiúnak, illetve egy lánynak.
Ez a téma nagyon sarkalatos, már szinte nevetséges.
Egy nem hivatalos szociálpszichológiai kísérlet szerint, egy csecsemőt ott hagytak a parkban valakivel, aki mellé ült és vigyázott rá. Az arra sétálók megkérdezték, hogy a baba fiú-e vagy lány. Az illető azt felelte, hogy nem tudja, mert csak pár perce bízták rá a felügyeletet.
Mindenkit zavart, akik megálltak megcsodálni a babát, hogy nem tudja azonosítani a baba nemét. Volt, aki még azt is javasolta, hogy vetkőztessék le, hogy megtudják fiú-e vagy lány.
Tanulmányok azzal magyarázzák, a nemi megkülönböztetés fontosságát, hogy az emberek szerint másképp kell bánni egy kislánnyal, mint egy kisfiúval.
Elképesztő, hogy mennyire összekapcsolódnak a nemek az érzékenység fogalmával.
A férfiak nem érzékenyek, a nők igen.
Mindez otthon kezdődik.
Tudományos vizsgálatokkal bizonyították, hogy a félénk kisfiúkat nem kedveli annyira az édesanyjuk, ez a szakemberek véleménye szerint az édesanya értékrendjével magyarázható.
A félénk kisfiúk másoktól is negatív reakciókra számíthatnak, különösen akkor, ha otthon is szelíd természetűek.
A mi kultúránkban az „anyám asszony katonája” kifejezést használják a félénk kisfiúkra, ami arra utal, hogy az anyák nem utasították el őket, de a társadalom igen.
A félénk kisfiúkkal szemben a félénk kislányok jól kijönnek az édesanyjukkal – ők a jó gyerekek. Náluk az a probléma, hogy túl féltik őket. Érzékeny lányában az édesanya megtalálja álmai gyermekét, aki nem megy el otthonról, nem hagyja el őt, ezzel viszont gátolja a kislány természetes késztetését arra, hogy felfedezze a világot és leküzdje félelmeit.
A lányok minden korosztályánál számos negatív következménye van annak, ha édesanyjuk attitűdje negatív volt velük szemben, ha elutasítóan, kritikusan vagy ridegen bánt velük. Ez az érzékeny kislányok esetében hatványozottan igaz. Az édesapák viszont gyakran megfeledkeznek arról, hogy segítsenek nekik félelmeiket leküzdeni. Összességében a kislányokra sokkal nagyobb hatással vannak a szülők, jó és rossz értelemben egyaránt.