Korunk betegsége: szívdobogásérzés…

Egy egészséges felnőtt szíve szabályosan, nyugalmi állapotban percenként körülbelül nyolcvanszor ver. Amikor úgy érezzük, hogy összevissza kalapál, és majd’ kiugrik a helyéről, az igen félelmetes, de szerencsére módunkban áll rövid idő alatt megszüntetni a panaszt…

A Szívdobo­gásérzés néha pajzsmirigy-rendellenességet, esetleg valamilyen súlyos szívbe­tegséget jelez, de a legtöbb esetben nehéz fizikai mun­ka, kimerültség, aggodalom, stressz, láz, serkentőszerek (koffein, nikotin) fogyasztá­sa vagy bizonyos gyógysze­rek alkalmazása váltja ki.

Hogyan előzhetjük meg?

• Amint a szívverésünk szabálytalanná válik, üljünk le, és pol­coljuk fel a lábunkat. Lassan és mélyen vegyük a levegőt, s közben hagyjuk, hogy a hasunk minden alkalommal kitágul­jon. Ha a légzésünkre összpontosítunk, a szívverésünk ritmusa valószínűleg gyorsan helyreáll.
• Fogjuk be az orrunkat, csukjuk be a szánkat, és próbáljuk kifújni a levegőt. Mivel ez lehetetlen, fe­szíteni kezdünk, akárcsak székeléskor. Az ennek következtében kialakuló ideiglenes mellkasi nyomásemelkedés segít „helyre­billenteni” a szívritmust.
• Erőltessük a köhögést, ez szintén fokozza a nyomást a mellkasban. Néha mindössze ennyire van szükség, hogy helyreálljon a szívverés rit­musa. Esetleg egy lufit is felfújhatunk, ami hasonló módon ugyancsak segíthet.
• Olykor azonnal segít, ha iszunk néhány korty hideg vizet.
  Ilyenkor feltehetően a lenyelt víz hatására a nyelőcsövünk a szívünkhöz nyomódik, és ez a finom „oldalba lökés” helyreál­líthatja a szívverés ritmusát.
• Esetleg jéghideg vizet is fröcskölhetünk az arcunkra. A hirtelen fellépő kellemetlen érzés elég lehet a megfelelő hatás eléréséhez.
• Ne együnk túl sokat egy-egy étkezéskor. A túlságosan meg­telt gyomor felnyomja a szívet, s ez szívdobogásérzést vált ki.
• Fogyasszunk kevesebb alkoholt, kávét, és ne dohányoz­zunk. Egyes embereknél a koffeintartalmú kávé, tea, kóla, va­lamint az alkohol fogyasztása szívdobogásérzést idéz elő. A do­hányzás (és a nikotinpótló kezelés) szintén gyakori kiváltó ok; sőt még a csokoládé is a felelősök közé tartozhat.
• Együnk sok olajos húsú halat. A lazac, a makréla és a szar­dínia például különösen nagy mennyiségű szívbarát ómega-3 zsírsavat tartalmaz.
• A szívdobogásérzés hátterében gyakran a stressz áll: a szerve­zetünk így reagál a túl nagy nyomásra vagy megrázkódtatásra. A relaxáció segíthet visszanyerni a nyugalmunkat és az ural­mat az érzéseink felett. Próbáljunk naponta 30 percre félrevo­nulni, vagy jóga, meditáció vagy más technika segítségével egy kicsit lazítsunk.
• Minden éjjel aludjunk legalább hét órát. A fáradtság is okozhatja a szabálytalan szívverést.
• Hetente háromszor-négyszer végezzünk legalább 30 perc aerob testmozgást (vagyis olyan sportot, amely fokozott oxi­génfelvétellel jár; ilyen például a séta, a futás vagy a teniszezés). Nem a teljesítmény a fontos, ezért ne foglalkozzunk túl sokat a korábbi részidő megdöntésével vagy az ellenfél legyőzésével – ez ugyanis csak még tovább növeli a stresszt. Olyan ritmus­ban sportoljunk, amely mellett kényelmesen beszélgethetnénk is.
• A szabálytalan szívritmus gyakran az alacsony magnézium­szinttel hozható összefüggésbe. Fogyasszunk több, magnézi­umban gazdag élelmiszert, teljes kiőrlésű gabonát, hü­velyeseket, sötétzöld levélzöldségeket, valamint kagyló- és rák­féléket. Magnéziumtartalmú kiegészítőt is szedhetünk; válasszunk olyat, amelyben B₆-vitamin is van, mert az elősegíti az ásványi anyag felszívódását és a sejtekbe jutását. Vigyázat! Vesebetegek nem szedhetnek magnéziumot!
• A Q₁₀-koenzim, ez a szervezetben természetesen előfor­duló anyag, segít fenntartani a szabályos szívritmust. Tabletta formában a gyógyszertárakban vény nélkül kapható. Naponta kétszer, étkezés közben vegyük be. Legyünk türelmesek: akár két hónap is eltelhet, mire kedvező változást észlelünk.
• Ha ritkán fogyasztunk halat, szedjünk naponta halolajkap­szulát, amely rengeteg egészséges ómega-3 zsírsavat tartalmaz.

Egyéb:
Ha a szívdobogásérzésen kívül más nyugtalanító tünetet nem észlelünk, de sok kávét iszunk, dohányzunk, vagy stresszes idő­szakot élünk át, valószínű­leg elég a kiváltó tényező­ket kiküszöbölnünk. Ha a probléma he­tente többször is fellép, esetleg egyre gyakoribbá válik, vagy szédülés, illetve a pajzsmirigy-túlműködés jelei (például jelentős test­súlycsökkenés, remegés, verejtékezés, kimerültség vagy álmatlanság) kísérik, beszéljünk orvosunkkal. Mellkasi szorítás, hányinger és izzadás jelentkezésekor azonnal hívjunk mentőt, mert szívrohamról lehet szó (eszméletvesztés is bekövetkezhet).