Ne siess. Nézz szét. Nézd, hogy hova jutottál, hogy hol vagy most, hogy boldoggá tesz-e? Hogy valójában ezt akartad, vagy egyszerűen csak már beletörődtél, mert nem tudod elhinni, hogy ez az egész lehetne másabb? Néha csak állj meg, és ne siess!
Valójában a kevesebb nem elég. A kevesebb sohasem tesz boldoggá, a kevesebb megöl, felőröl, és az őrületbe kerget. Elhitetheted magaddal, hogy elég lesz, hogy beéred azzal, ami jön, ahelyett, hogy csinálsz valami olyat, ami mindent megváltoztat. Az életedet, a körülményeidet, mindent. Mert aki a kevesebbel is beéri, az egyszerűen csak hitetlen. Nem hisz magában, nem hisz a sorsban, nem hisz abban, hogy képes bármire az életben – de leginkább arra, hogy elérje az álmait. Persze aki nem hisz benne, az nem is kap mást: megerősítést abban, hogy igaza van.
.. Néha csak állj meg, és ne siess annyira. Ne siess egyáltalán. Vedd észre, ha nem jó irányba mész, ha nem vagy boldog, ha nem működik – és merj új ösvényre lépni. Olyanra, ami bár más lesz, új, tele nehézségekkel, de talán oda vezet, ahova tartanod kell, oda, ahol boldog leszel, ahol megtalálod a helyedet. Hiszen fel is adhatnád, de tudod aki azt mondja, hogy beéri kevesebbel is, egyszerűen csak fél. Fél attól, hogy nem sikerül elérnie a célját, hogy nem lesz elég ereje. Közben meg.. Arra kaptuk az időnket, hogy azt az utat járjuk, ami boldoggá tesz – nem arra, hogy ne higgyünk abba, hogy van olyan.