ideg

Az idegesség lelki okai…

Az ideges feszültség mindig belső nyomásra utal, mely azért jön létre, mert valami nem úgy történik, ahogy az illető szeretné. A belső nyugalom és kiegyensúlyozottság zavarát jelzi, mely abbéli vá­gyunkból adódik, hogy erőnkön felül teljesítsünk, valamint félelmünkből, hogy belsőleg felállított magas mércénknek nem tudunk megfelelni.

Az ideges egyénnek nem nyugtatószerekre van szüksége a meg­nyugváshoz, hanem az élethez, a problémákhoz és a feladatokhoz való új és pozitív hozzáállásra. Az idegesen feszült menedzsernek be kell látnia, hogy korántsem okos megoldás, ha „mindent maga akar csinálni, hogy egyáltalán értelmes dolog süljön ki belőle”.

Az idegesség kiváltó okai oly sokszínűek lehetnek, mint maga az élet, s az igazi indok mindig csupán a személyiség beható mérlegelése révén állapítható meg.

ideg1

Az idegességnek többféle oka lehet:

Az a biztos tudat, hogy az embernek muszáj bizonyos csele­kedeteket végrehajtania, s le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, bár a legszívesebben elmenekülne előlük, feszült idegi álla­potot teremthet. Aki valamely igaz felismerését a kényelem kedvé­ért elfojtja, vagy a másik akaratának (esetleg dacból) nem kíván eleget tenni, feldúltnak fogja érezni magát, minthogy belsejében ellentétes energiák küzdenek egymással.

A félelem is idegességhez vezethet. Aki egy konkrét szituá­ciótól vagy bizonyos feladattól fél, azaz e feladatot nem akarja elvégezni s az említett helyzetet kínosan kerüli, valószínűleg ide­gessé válik, minthogy tudattalanul állandóan e szituáció bekövetkezésétől tart.

Akut idegességet idézhet elő a helytelen táplálkozás. Aki túlzott mértékben fogyaszt cukrot, kávét és teát, az anyagcsere folyamatok
felfokozott aktivitása következtében idegesnek érezheti magát.

Az idegeskedő anyának meg kell tanulnia, hogy gyermekének netán hasznára is válhat, ha egyszer-kétszer valami baja esik. Ha csemetéje fölött szüntelen aggodalommal őrködik, ez se neki, se a gyermeknek nem válik előnyére. Az igazi probléma itt az anya túlzottan féltő hozzáállása.

Az ideges beosztott természetes jogának kell, hogy tekintse, ha netán hibázik, hébe-hóba helytelen megfogalmazást használ ügyfelével szemben, vagy az írógépen néha félreüt. Magát a problémát ebben az esetben a mértéktelen becsvágy, a kritikától való félelem jelenti, s nem a logikus következményként fellépő idegesség.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


3 × 7 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>