konf

Miért kiabálnak egymással az emberek?

Konfliktusaink többségét azért nem tudjuk megoldani, mert indulatból próbáljuk kezelni azokat. Idegesek leszünk, elkezdünk egymással ordítozni, ettől még idegesebbek leszünk, és vagy végleg elfajul a veszekedés, tönkretéve ezzel egy értékes emberi kapcsolatot, vagy sajnálkozunk, esetleg az egonak őrizve tovább bosszankodunk, miután lecsendesedtek az indulatok.

harag1

De vajon mi az oka annak, hogy kiabálással próbáljuk a másik tudtára adni, amit közölni akarunk? Egy nagyon szép magyarázatot ad erre az a tanmese.

Egyszer egy hindu bölcs a Gangesz partjára ment a tanítványaival. Ahogy sétáltak, arra lettek figyelmesek, hogy a közelben egy család tagjai kiabálnak egymással. A bölcs ekkor a tanítványaihoz fordult, majd mosolyogva megkérdezte:

„Miért kiabálnak egymással az emberek, amikor dühösek?”

A tanítványok elgondolkodtak, majd kis idő múltán így szólt az egyikőjük:

„Azért, mert amikor elveszítjük a nyugalmunkat, kiabálni kezdünk.”

„De miért kellene kiabálni – kérdezte a mester –, hiszen a másik ember ott áll melletted. Halkan is el tudnád mondani neki azt, amit akarsz.”

Néhányan a tanítványok közül szintén megpróbáltak válaszolni a kérdésre, de egyikőjük sem tudott olyan választ adni, amivel mindenki egyetértett volna. Végül a mester elmagyarázta:

„Amikor két ember dühös egymásra, akkor a lelkük eltávolodik egymástól. Ezért kezdenek el kiabálni, hogy megpróbálják áthidalni ezt a hatalmas távolságot. Minél messzebb kerülnek egymástól lélekben, annál nagyobb hangon kiabálnak, hogy meghallják egymást.

Mi történik akkor, ha két ember egymásba szeret? Nem ordítoznak egymással, hanem lágy hangon beszélnek, mert a lelkük nagyon közel van egymáshoz. Ha nagyon szeretik egymást, akkor sokszor csak suttognak, amikor pedig igazán közel kerülnek egymáshoz, akkor már meg sem kell szólalniuk, mert egymás tekintetéből is megértik egymást.”

A bölcs ekkor végignézett a tanítványain, majd így folytatta:

„Amikor vitatkoztok valakivel, soha ne hagyjátok, hogy a lelketek eltávolodjon egymástól. Ne mondjatok olyan dolgokat, amik még jobban eltávolítanak a másik embertől, különben egy napon majd olyan távol kerültök egymástól, hogy a lelketek már soha többé nem talál vissza egymáshoz.”

A veszekedés az egyik legkevésbé hatékony, mégis nagyon gyakran használt konfliktuskezelési stratégia. Olyan stratégia, amivel mindenképpen túl nagy áldozatot hozol egy olyan siker érdekében, amiben jó eséllyel nem lesz részed. Mert ha valaki fontos számodra, akkor minden veszekedéssel csak távolabb kerültök egymástól. Még ha meg is bánod utólag, még ha ki is engeszteled azt, akit szeretsz, a veszekedés akkor is maradandó nyomot hagy a másik ember lelkében.

Ha pedig nem fontos számodra a másik ember, akkor legyél Te magadnak annyira fontos, hogy nem rabolod ki önmagadat azzal az idővel, amit fölösleges veszekedéssel, az energiád és a lelki békéd feláldozásával töltesz. Mert ezt az időt már soha többé nem kapod vissza.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


+ 2 = 10

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>