Szinte mindegyik vidéki kertben ott díszeleg a kapor, mert gyakran használják főzelékek, mártások ízesítéséhez. Azt már kevesen tudják, hogy a kapor nemcsak finom, de gyógynövényként is használható.
Az uborkafűnek is nevezett növényt régóta termesztik és használják hazánkban, no és persze őshazájában, a Közel-Keleten egyaránt. Már az ókori rómaiak, görögök, sőt egyiptomiak is ismerték, gyakran használták fűszernövényként, gyógyszerként. A megpörkölt magokat vízzel felforralták, és az így kapott levet sebgyógyításhoz használták, a magot nyersen megrágták, hogy jobb legyen az emésztésük, sőt, az ókori görög orvos, Dioszkoridész olyan sok betegét gyógyította kaporral, hogy magát a növényt sokáig Dioszkoridész füveként emlegették. A Földközi-tenger környékén fej- és gyomorfájás ellen használták, de ezzel gyógyították a hányingert, az étvágytalanságot, a fogínygyulladást is. A magjából készített tea a csuklás ismert elmulasztója volt hosszú évszázadokig. A kapor még a középkorban is meg tudta őrizni becsületét, olyannyira, hogy egyenesen ördögűzőként használták. Azóta inkább íze miatt fogyasztjuk, hiszen a kovászos uborka, a tökfőzelék vagy a kapros-túrós nokedli enélkül szinte ehetetlen lenne.
A kapor mint gyógyszer
A kapor gyógyhatásai nem múltak el az idővel, csak mi, modern emberek felejtkeztünk el róluk. Az ájurvédikus és a kínai gyógyításban most is gyakran használják emésztési panaszokra, főleg gyerekeknél, mivel az édesköménynél vagy az ánizsnál gyengédebben hat, de hatásosan szünteti meg a hasfájást, puffadást. Levelei és termése is gyógyhatású, frissen és szárítva is alkalmazhatjuk – utóbbi esetben teaként főzzük meg. A növény gazdag C-vitaminban, illóolajokban, antioxidánsokban, más vitaminokban és ásványi anyagokban – érdemes hát gyakran fogyasztani. Elpusztítja a kórokozók egy részét, káliumtartalma miatt szívbetegeknek is ajánlott, csökkenti a koleszterinszintet, és nem utolsósorban a vércukorszintet is.
Hogyan szerezzük be?
Mivel viszonylag igénytelen növény, és saját magjáról könnyen elszaporodik, sokan ki sem tudják irtani a kertjükből. Viszonylag magasra nő, de így is érdemes akár kiskertekbe is vetni belőle. Leveleit már késő tavasszal leszedhetjük, termését nyáron hozza, ekkor, érés után akár az egész növényt kihúzhatjuk a földből, és gyökérrésze levágása után felakaszthatjuk árnyékos, szellős helyre száradni – persze előbb érdemes levágni a termést rejtő fejeket.
Kapor mint inzulin?
Természetesen egy növény sem helyettesítheti az orvos által felírt gyógyszereket, sőt magát az inzulint sem, de a kapor vércukorszint-csökkentő hatása valóban figyelemre méltó. Ehhez a vanádium nevű összetevője szükségeltetik, ami megakadályozza a zsír raktározását, no és szabályozza az inzulintermelést. Túladagolása veszélyes lehet, akár túl alacsony vércukorszintet is okozhat, ezért mindenképpen kérjük ki orvosunk tanácsát egy kaporkúra előtt. Ma már nemcsak szárított formában, hanem kaportablettaként is forgalmazzák, de a magas hatóanyagtartalom miatt orvosi engedély nélkül ne kezdjük el szedni. Az ételekhez viszont bátran adagoljunk több kaprot, keressünk új recepteket, mert kis mennyiségben ártani nem tudunk vele.