A harag beteggé, kiállhatatlanná és csúnyává tesz. Nincs olyan ember, akiért mindezt érdemes lenne vállalni!
Seneca szerint a harag “rövid ideig tartó őrület, annak testi és lelki jeleivel… Amíg az ember a többi jellemhibáját, gyengeségeit elég jól el tudja leplezni, el tudja titkolni mások előtt, a harag esetében ez lehetetlen, ez azonnal kiül a nő vagy a férfi arcára, mimikájára, és eltorzítja azt…”
Az ókori bölcsesség és filozófia szerint a harag, tartós fennállása esetén szenvedéllyé válik, mértéktelen lesz, és sem mások, sem maga a haragvó nem tudja többé megzabolázni. A haragvók gondolkodásmódja a feje tetejére áll, amit szaknyelven katatím érvelésnek neveznek. Normálisan ugyanis az érzelmeink másodlagosak, azt fejezik ki, ahogyan egy adott dologról gondolkodunk. A dühös személy viszont az érzelmein át, szemléli az objektív valóságot, ezért mondják, hogy a harag rossz tanácsadó.
Mára az orvostudomány meglehetősen jól feltérképezte a harag belső szervekre, ideg- és hormonrendszerre gyakorolt hatását. A harag nyomán izomfeszülés, pupillatágulat, a belső szervek remegése, a vérkeringés fokozódása lép fel, a tartósan fennálló harag pedig megváltoztatja az immunrendszer működését is.
Egy amerikai kutatás 255 frissen végzett egyetemistát vizsgált, akiket pszichológiai felmérés alapján nagyon ellenséges, kevéssé ellenséges, illetve egyáltalán nem ellenséges csoportba soroltak. Huszonöt év múlva azt tapasztalták, hogy az ellenséges érzelmű csoportból 13 százalék halt meg, míg a nem ellenségesek közül 3 százalék. Az elsődleges halálok a szívinfarktus volt.
Egy másik, fiatal férfiakat harminchat éven át, követő vizsgálat szerint a harag vagy a düh háromszor nagyobb rizikót jelent a szív- és az érrendszeri betegségek korai megjelenésére. Finn kutatások bizonyították be a magas vérnyomás és a harag közötti összefüggést, valamint azt, hogy a legharagvóbb férfiak szélütéskockázata kétszer akkora, mint a kirohanásra kevésbé hajlamosaké.
Kimutatták továbbá, hogy a megbocsátási készség a testi-lelki egészség megőrzésének egyik védőfaktora. Olyannyira, hogy Amerikában 1942 óta létezik a Nemzetközi Megbocsátási Készség Intézet. Kiderült, hogy a meg nem bocsátás nemcsak szív- és érrendszeri betegségeket, hanem bélrendszeri panaszokat is okozhat, így például a puffadással, hasi fájdalommal, szorulással vagy éppen hasmenéssel járó irritábilis bélszindrómát.